Nyugdíjasnak lenni Magyarországon – hogyan bánik az ország az idősekkel Európához képest?

Ez érdekes ellentmondás:

a magasabb életszínvonalú országban nem feltétlenül magasabb a korábbi fizetéshez viszonyított állami nyugdíj.

A német rendszerben ezért nagyobb szerepe lehet a kiegészítő megtakarításoknak és a magán- vagy munkahelyi nyugdíjmegoldásoknak.

Akkor Magyarország jól bánik a nyugdíjasokkal?

A válasz: bizonyos szempontból igen, más szempontból komoly problémák vannak.

A magyar rendszer egyik erőssége, hogy az OECD adatai alapján az átlagkeresetű teljes karriert befutó dolgozó számára a nyugdíj a korábbi nettó keresethez képest viszonylag magas arányt képvisel. A 78%-os nettó helyettesítési ráta meghaladja az OECD 63,2%-os átlagát.

A másik oldalon azonban ott van az alacsony jövedelmű idősek, az egyedül élők és az egészségügyi, lakhatási vagy megélhetési költségekkel küzdők problémája.

Ráadásul a demográfiai helyzet hosszú távon komoly kihívást jelent. Az OECD adatai szerint Magyarországon a 65 év felettiek aránya a munkaképes korú népességhez képest már most is jelentős, és a népesség öregedése a jövőben tovább növelheti a nyugdíjrendszer terheit.

Nem csak a pénzről van szó

Egy ország akkor bánik igazán jól a nyugdíjasaival, ha nem csupán pénzt utal nekik minden hónapban.

Fontos az is, hogy az idős ember:

hozzáférjen a megfelelő egészségügyi ellátáshoz,
biztonságos és megfizethető lakhatással rendelkezzen,
ne legyen társadalmilag elszigetelve,
meg tudja fizetni az alapvető szükségleteit,
és érezze, hogy a társadalom megbecsüli az évtizedeken át végzett munkáját.

Ebben az értelemben a nyugdíjrendszer csak egy része annak, ahogyan egy ország az idősekkel bánik.

A legfontosabb tanulság

A Magyarországról szóló vita gyakran két véglet között mozog: egyesek szerint a magyar nyugdíjasok helyzete kifejezetten rossz, mások szerint pedig a magyar rendszer európai összehasonlításban is kedvező.

A valóság ennél összetettebb.

Magyarország a nyugdíj korábbi keresethez viszonyított arányában több OECD-országnál kedvezőbb helyen áll. Ugyanakkor a nyugdíjasok tényleges életszínvonalát nemcsak ez az arány határozza meg, hanem a nyugdíj tényleges összege, a megélhetési költségek, az egészségügyi rendszer, a lakhatás és az egyéni élethelyzet is.

Talán ezért nem az a legjobb kérdés, hogy „Magyarország jobban vagy rosszabbul bánik-e a nyugdíjasokkal, mint más országok?”

Hanem az:

„Elég-e ahhoz a magyar nyugdíj, hogy egy egész élet munkája után az ember idős korában ne csupán túléljen, hanem méltó életet élhessen?”

És erre a kérdésre már sokkal nehezebb egyértelmű igennel válaszolni.

Ne hagyd ki a többit! Kattints a Tovább gombra a folytatáshoz.