Egy ország nyugdíjrendszerét nemcsak az alapján kell megítélni, hogy egy átlagos keresetű ember mennyi nyugdíjat kap. Legalább ilyen fontos, hogy mi történik azokkal, akik életük során keveset kerestek, megszakításokkal dolgoztak, részmunkaidőben dolgoztak, vagy rövid szolgálati idővel rendelkeznek.
Az OECD adatai azt mutatják, hogy Magyarországon az alacsonyabb keresetű munkavállalók nettó helyettesítési rátája is viszonylag magas.
Ez a magyar rendszer egyik erőssége lehet.
Ugyanakkor a magas helyettesítési arány nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden idős ember anyagilag kényelmesen él. Egy alacsony fizetés 70–80%-a ugyanis továbbra is alacsony összeg lehet.
Miért érzik mégis sokan nehéznek a nyugdíjas éveket?
A válasz részben a megélhetési költségekben keresendő.
Egy nyugdíjasnak ugyanúgy fizetnie kell az élelmiszert, a lakhatást és a rezsit, miközben bizonyos kiadások idősebb korban akár növekedhetnek is.
Ráadásul Magyarországon az idősek helyzete nagyon eltérő lehet. Egy saját lakással rendelkező, átlag feletti nyugdíjból élő háztartás teljesen más helyzetben van, mint egy albérletben vagy magas rezsivel élő, alacsony nyugdíjjal rendelkező egyedülálló ember.
Ezért amikor azt kérdezzük, hogy „jól bánik-e Magyarország a nyugdíjasokkal?”, valójában több különböző kérdést kell feltennünk.
Elég magas a nyugdíj?
Megőrzi az értékét?
Megfizethető az egészségügy?
Biztonságos a lakhatás?
Van lehetőség méltó életre?
Magyarország kontra Ausztria
Ausztria jó összehasonlítási alap, hiszen földrajzilag közel van, ugyanakkor jelentős jövedelmi különbség van a két ország között.
Az OECD adatai szerint Ausztriában egy átlagkeresetű, teljes karriert befutó munkavállaló nettó helyettesítési rátája 86,8%, szemben a magyarországi 78%-kal.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy egy osztrák nyugdíjas egyszerűen „8,8 százalékkal jobban él”.
Az osztrák árak és megélhetési költségek is magasabbak. A valódi összehasonlításhoz tehát a nyugdíj összegét a helyi árakkal együtt kell vizsgálni.
Magyarország kontra Németország
Németországban a nyugdíjkorhatár 67 év, tehát magasabb a magyarországi 65 évnél. Ugyanakkor az OECD szerint a német kötelező nyugdíjrendszer jövőbeni nettó helyettesítési rátája az átlagkeresetű, teljes karriert befutó munkavállalóknál 53,3%, ami jelentősen alacsonyabb a magyar 78%-os értéknél.
Ne hagyd ki a többit! Kattints a Tovább gombra a folytatáshoz.
