A nyugdíjasok számára készülő SZÉP-kártya támogatás az egyik legnagyobb érdeklődéssel figyelt szociális intézkedés lehet a következő időszakban. A tervek szerint azok az idősek, akik alacsonyabb nyugdíjból élnek, évi akár 200 ezer forint pluszjuttatást kaphatnának, míg a közepes összegű ellátásban részesülők 100 ezer forintos támogatásra számíthatnának. A legfrissebb számítások alapján a juttatás rendkívül széles kört érinthet: a KSH adatai szerint a nyugdíjasok mintegy 95 százaléka kaphatna valamekkora összeget, vagyis körülbelül 2,17 millió ember részesülhetne a programból.
A nyugdíjas SZÉP-kártya terve azért vált különösen fontossá, mert az elmúlt években az idősek jelentős része egyre nehezebb helyzetbe került. Az élelmiszerárak, a gyógyszerköltségek, a rezsi, az egészségügyi kiadások és a mindennapi megélhetés terhei sok háztartásban már nem egyszerű kellemetlenséget, hanem valódi havi küzdelmet jelentenek. A nyugdíjak között óriási különbségek vannak: miközben egy szűkebb réteg magasabb ellátásból él, nagyon sok idős ember 250 ezer forint alatti havi jövedelemből próbálja fedezni minden kiadását. Számukra egy évi 200 ezer forintos célzott támogatás nem szimbolikus gesztus lenne, hanem kézzelfogható segítség.
A kormány tervei szerint a nyugdíjas SZÉP-kártya nem általános, mindenkinek azonos összegű juttatásként működne, hanem sávos rendszerben, a nyugdíj összegéhez igazítva. Ez azt jelenti, hogy a legalacsonyabb ellátásból élők kapnák a legtöbbet, a közepes nyugdíjjal rendelkezők kisebb összeget, a magas nyugdíjasok pedig kimaradnának a támogatásból. A rendszer célja így nem pusztán az idősek támogatása lenne, hanem az, hogy a közpénzből finanszírozott segítség oda jusson, ahol valóban a legnagyobb szükség van rá.
Így nézne ki a sávos nyugdíjas SZÉP-kártya támogatás
A jelenlegi elképzelések szerint a 250 ezer forint alatti havi nyugdíjjal rendelkezők évi 200 ezer forintot kapnának nyugdíjas SZÉP-kártyára. Ez a legnagyobb támogatási kategória, amely a legalacsonyabb nyugdíjból élő időseknek szólna. A 250 ezer és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők évi 100 ezer forintos juttatásban részesülhetnének. Azok viszont, akik havi 500 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kapnak, nem lennének jogosultak a támogatásra.
Ez a sávos rendszer egyértelműen rászorultsági logikára épül. A támogatás nem azt feltételezi, hogy minden nyugdíjas azonos anyagi helyzetben van, hanem figyelembe veszi, hogy az idősek között jelentős jövedelmi különbségek alakultak ki. Egy 180-220 ezer forintos nyugdíjból élő ember helyzete egészen más, mint azé, aki félmillió forint feletti havi ellátással rendelkezik. A tervezett rendszer ezért a legkiszolgáltatottabb időseknek adná a legnagyobb segítséget.
A támogatás felhasználása várhatóan célzott lenne. A korábbi elképzelések szerint az összeget olyan kiadásokra lehetne fordítani, amelyek a nyugdíjasok mindennapi életében különösen fontosak: élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre. Ez azért lényeges, mert az idősek jelentős részénél éppen ezek a kiadások viszik el a havi jövedelem nagy részét. Nem luxuskiadásokról van szó, hanem arról, hogy legyen miből kiváltani a gyógyszereket, megvenni az alapvető élelmiszereket, részt venni egészségmegőrző szolgáltatásokon, vagy akár néhány nap pihenést megengedni maguknak.
A KSH adatai szerint 2,17 millió nyugdíjas lehet jogosult
A BiztosDöntés.hu számításai szerint a KSH 2026-os adatai alapján 2,17 millió magyar kap havi 500 ezer forintnál kevesebb saját jogon járó nyugdíjat és ellátást. Ez a nyugdíjasok mintegy 95 százalékát jelenti. Vagyis ha a támogatás valóban a félmillió forint alatti ellátásban részesülőkre terjedne ki, akkor az idősek döntő többsége kaphatna valamekkora összeget nyugdíjas SZÉP-kártyára.
Ez rendkívül nagy szám. A program nem egy szűk célcsoportnak szólna, hanem lényegében a nyugdíjas társadalom túlnyomó részének. Azok közül is nagyon sokan részesülhetnének benne, akik nem feltétlenül tartoznak a legszegényebb idősek közé, de a mindennapi kiadásaikhoz így is jól jönne a pluszforrás. A 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjból élők évi 100 ezer forintot kapnának, ami havi szintre lebontva ugyan kisebb összegnek tűnik, de egy-egy gyógyszerkiváltásnál, nagyobb bevásárlásnál vagy egészségügyi kiadásnál érezhető segítség lehet.
A félmillió forint feletti nyugdíjjal rendelkezők kimaradása ugyanakkor vitákat is kiválthat. Egyesek szerint minden nyugdíjas megérdemelné a támogatást, hiszen mindenki ledolgozta az életét. Mások viszont úgy látják, hogy egy költségvetésből finanszírozott juttatásnak ott kell nagyobb szerepet kapnia, ahol az időskori megélhetés valóban veszélybe kerülhet. A rászorultsági rendszer pontosan ezt próbálja kezelni: nem mindenki kap ugyanannyit, hanem azok kapnak többet, akik kevesebből élnek.
Körülbelül 1,4 millióan kaphatnának évi 200 ezer forintot
A legnagyobb érdeklődés természetesen azt övezi, hányan tartozhatnak a legmagasabb támogatási sávba, vagyis hány nyugdíjas kaphatna évi 200 ezer forintot. A KSH publikus adataiból ezt teljes pontossággal nem lehet megmondani, mert a 250 ezer forintos határ egy olyan jövedelmi sáv közepére esik, amelyet a statisztika 240 és 260 ezer forint között közöl. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban becsülhető a nagyságrend.
Ne hagyd ki a többit! Kattints a Tovább gombra a folytatáshoz.
