Tálaláskor kenjük meg vajjal a még forró csöveket, és ha szükséges, egy kevés sóval a tetejét megszórhatjuk – de tényleg csak a végén, és csak épphogy. Így a só nem keményíti meg a szemeket, csak az ízhatás lesz teljes.
Ez a módszer nemcsak finomabbá teszi a kukoricát, de stabilabb, kiszámíthatóbb eredményt ad – akkor is, ha nem a legfrissebb árut kaptuk a piacon vagy a zöldségesnél. A tej és a cukor együtt ugyanis kiemeli az édeskés jegyeket, a vaj pedig lágy krémességet ad az egésznek.
Tipp:
Ha grillezni szeretnénk, akkor is érdemes először ebben a tejes-cukros vízben előfőzni a kukoricát. A grillen így csak pár perc kell neki, a külseje megpirul, belül viszont szaftos marad. Ez különösen jó, ha vendégeket várunk, és nem akarunk túl sokat pepecselni a parázs mellett.
A főtt kukorica így nem csak egy gyors nyári köret lesz, hanem valódi élmény. Egy falat, és rögtön megértjük: néha a legapróbb változtatások hozzák a legnagyobb különbséget. És lehet, hogy innentől már nem is kérdés, hogyan készítjük majd – ez a módszer egyszerűen verhetetlen.
